4 hét rehabilitáció után tegnap szabadultam :)
A 4 hét gyorsan eltelt, sok volt a program ahogy olvashattátok, de mégis nagyon jó volt végre hazajönni. Energiával telve kezdek neki az itthoni heteknek, mert valószínü még március végéig itthon leszek.
Jövö héten hétfön kell mennem röngtgenre vissza a kórházba, Murnauba, ahol eldöntik, hogy rendben összeforrt-e a csontom, vagy ha nem akkor kivesznek egy csavart, hogy jobban össze tudjon csúszni a sípcsont. Ez viszont azt jelentené, hogy jobb lábam pár mm-rel rövidebb lenne. Reméljük nem kerül sor erre, de majd jövö héten derül ki.
Most amúgy jól vagyok, már-már próbálkozom 1-2 lépést egy mankóvlal, ill. mankó nélkül megtenni. Konyhában pl. már mankó nélkül közlekedtem, persze konyhaszekrény segítségével. Még nem terhelhetek teljes testsúlyt, csak 50 Kg-t, jövö héten 60 kg, az meg ugye már majdnem teljes, de az elején mégis kell a mankó, mert hát két hónap alatt elszokik az ember attól, hogy egyensúly is van a világon, meg hát a lábamnak is bele kell jönnie, hogy elbírjon.
Most járok hetente 2-szer gyógytornára még, ma du. van elsö idöpontom. Meg szeretnék továbbra is úszni, ill. szobabiciklizhetek is. :) Várom nagyon a tavaszt, hogy sokat tudjak kint lenni, sétálni, napozva olvasni. Még egyelöre itt tél van, hó is egy kevéske még a kertekben, de a járdák hómentesek, ami fontos, hogy a buszmegállóig eljuthassak. Sok puszi mindenkinek

Hi! Örölünk hogy hazamehettél! Most nagyon este van, és ketten a Zsanival nem érünk egy felet se ezért puszi, jóéjszakát, folyt.köv.
VálaszTörlésSzia Kicsim!
VálaszTörlésVégre újra otthon vagy. De már nagyon hiányzol itthon is. Igen aggódom a gyógyulásod miatt.
A képek elég ijesztőek.
Mielőbbi gyógyulást kívánunk,sok puszi